A szurkolók karbonlábnyoma még a stadionokon is túltesz

Hétvégén a spanyolok győzelmével lezárult a 2026-os labdarúgó-világbajnokság, de a mérkőzések, a rekordok, a statisztikák még sokáig beszédtémát szolgáltatnak. Egy ilyen eseménynek a sporton kívül az élet számos más területére is óriási hatása van, így természetesen az idegenforgalomra, a gazdaságra, a közbiztonságra, a közlekedésre. És persze a környezetünkre is.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Korábban megnéztük, mennyit szennyezett a FIFA elnöke:

Egy friss kutatás most annak összegzésére vállalkozott, hogy vajon mekkora volt a torna teljes szennyezése. A Communications Sustainability folyóiratban megjelent írás érdekes következtetésekre jutott. A teljes világbajnokság ideje alatt számításaik szerint 4,2 millió tonnányi szén-dioxidnak megfelelő káros anyag szabadult fel. Gondolhatnánk, hogy a nagy hőség és a sok esetben klimatizált stadionok pörgették fel a számokat, hiszen ilyen gigantikus létesítményeket lehűteni rengeteg energiába kerül. A valóság ezzel szemben az, hogy az említett mennyiség túlnyomó részét a szurkolók hozták össze.

A drukkerekhez köthető utazás, a helyszínek közti repkedés felelt ugyanis az emisszió 82 százalékáért, ami a közlekedési módot és a távolságokat elnézve végül is nem meglepő. Ehhez képest tehát bármit felépíteni és üzemeltetni szinte már csekélység. A stadionok, a hotelek és az étkeztetés a teljes szén-dioxid-kibocsátás csupán ötödét dobta össze.

Ha mindezt le szeretnénk bontani egy-egy főre, akkor azt látjuk, szurkolónként 1,8 tonnás karbonlábnyom jön ki, ami egy átlagos európai polgár éves produktumának kábé harmada. A klímakárt forintosítani, pontosabban dollárosítani is lehet, a kutatók becslései alapján 790 millió dollárról van szó, de még emellett is nyereségesnek számít a rendezvény.

Érdekes még a felelősség kérdése is. Alapvetően a rajongók szabad döntéseket hoznak, vagyis ők mondják meg, melyik meccsre utaznak el, honnan indulnak és hová érkeznek. Viszont a szervezők szerepe sem elhanyagolható, mégiscsak ők hívták életre azt az eseményt, ami milliókat vonzott. A tanulmány szerzői ezért a felelősség megosztása mellett érvelnek.

A jövőre nézve kulcsfontosságú megállapítás, hogy a nagy rendezvények környezetkárosító hatása nem a pályán, nem a stadionokban, hanem az odáig vezető úton gyökerezik. Azt kell tehát mérlegelni, hogy az adott esemény megszolgálja-e a karbonlábnyomát, majd pedig okos helyszínválasztással és a zöldebb utazás ösztönzésével lehet mérsékelni a potenciális terhelést.

(forrás: earth.com)