Menny vagy pokol egy pillanat alatt: volt értelme az aranygól szabálynak?
Már több mint húsz éve, hogy nem alkalmazzák, de sokakban él még az emlék a hirtelen véget érő meccsekről.
Néhány változtatásra szükség volt a modernizáció és a folyamatos játék érdekében a labdarúgás történetében, az aranygól létjogosultsága azonban máig viták tárgyát képezi. A szabály nem volt hosszú életű, 1993-ban vezették be, az első nagy válogatott torna, ahol láthattunk ilyet, az 1996-os Eb volt, és egészen 2002-ig alkalmazták, ez idő alatt pedig számos emlékezetes találat született, ami eldöntötte a világversenyek párharcainak végkimenetelét.
Követem!
A más sportágakból átemelt ötlet nem volt bonyolult, ha a rendes játékidőben a találkozó döntetlenre állt, a 2x15 perces hosszabbításban első gólt szerző csapat nyerte a meccset. A későbbiekben finomítottak a helyzeten, 2003-ban bevezették az azóta szintén megszűnt ezüstgól szabályt, aminek értelmében végig kellett játszani a hosszabbítás azon félidejét, amiben gólt szerzett az egyik csapat, így az ellenfélnek volt némi esélye kiegyenlíteni.
A cél az volt, hogy a csapatok ne csak a gól elkerülésére törekedjenek a hosszabbításban, hanem hajtsanak ezerrel a győzelemért. A szabály hamar főszerephez jutott, ugyanis a Franciaországban rendezett Európa-bajnokság döntőjében Oliver Bierhoff a 95. percben talált be a csehek hálójába, aranygóllal megnyerve a tornát Németországnak. A világbajnokságok történetének első aranygóljára sem kellett sokat várni. Két évvel később, 1998-ban kiélezett mérkőzésen szerzett találatot Laurent Blanc a franciáknak a hosszabbításban, ezzel 1-0-ra legyőzve Paraguay válogatottját a nyolcaddöntőben.
Egy másik hírhedt mérkőzés végkimenetelét is aranygól döntötte el, ráadásul nem is akármilyen körülmények között. A 2002-es világbajnokság nyolcaddöntőjében Dél-Korea 2-1-re megverte Olaszországot Ahn Jung-Hwan 117. percben szerzett góljával, a meccs krónikájához azonban hozzátartozik, hogy Byron Moreno játékvezető minimum érdekesnek minősülő döntéseket hozott, vitatható büntetőt ítélt az olaszok ellen, nem szankcionált durvaságot a másik oldalon, és véleményes módon érvénytelenített egy találatot, továbbá kiállította Francesco Tottit.
Olaszország azonban nem először szenvedte el a szabály következményeit, ugyanis a 2000-ben rendezett Európa-bajnokság döntőjében David Trezeguet aranygóljával a franciák nyerték a találkozót 2-1-re. Érdekes belegondolni, hogyan alakulhattak volna a mérkőzések, ha a ma használatos rendszer szerint játsszák az akkori kontinensviadalokat.
Vannak, akik szerint a túlzottan óvatoskodó mérkőzések miatt napjainkban is felmerülhet a szabály létjogosultsága, de talán jobb nem bolygatni azt, ami régóta kiszámíthatóan működik. Annyi biztos, kevés olyan reform volt a labdarúgás történetében, ami ekkora indulatokat váltott ki, még kevesebb olyan, ami ekkora mértékben volt képes befolyásolni a találkozók alakulását.
Neil Armstrong arany Omegája a történelem csodás darabkája
Egy huszonhat darabos különkiadás része volt ez a 18 karátos Speedmaster Professional.
A Bugatti Tourbillon is lehet még vadabb: íme!
A Bugatti új hipersportautója eleve a világ összes pénzébe kerül, de persze, hogy ezt is lehet még fokozni. Például az Équipe Pur Sang csomaggal.
Kiadatlan dalokat lopott Eminemtől – börtönbe kerülhet
Majdnem tizenöt évig dolgozott a rappernek, akár ugyanennyi időt is eltölthet a rács mögött az egykori alkalmazott.
Extravagáns csoda a Richard Mille új Ferrari-órája
Az RM 43–01 Tourbillon Split-Seconds Chronograph Ferrari a két márka együttműködésének legújabb gyümölcse.
Már most odaadhatjuk a McLarennek az F1-es világbajnoki címet?
George Russell szerint igen, de Andrea Stella szavai sem biztatóak a többi csapatra nézve.
Ezekre a Marvel-filmekre számíthatunk a jövőben
A premierek halasztgatása sok kérdőjelet szült, de ezek a darabok előbb-utóbb biztosan csatlakoznak a kánonhoz.