A zene meglepő módon a fájdalomérzetet is befolyásolhatja

Fejfájás, fogorvos, kemény edzés vagy egy fájdalmas beavatkozás közben sokan ösztönösen a fülhallgató után nyúlnak. Logikusnak tűnik a magyarázat: a zene leköti az agyat, így kevesebb figyelem jut a fájdalomra. Egy 57 korábbi vizsgálat eredményeit összegző új tudományos áttekintés szerint azonban ennél jóval összetettebb dolog történik.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A Drexel Egyetem Joke Bradt vezette kutatócsoportja öt tudományos adatbázist fésült át, összesen 663 tanulmányt vizsgált meg, végül 57-et vont be az elemzésbe. A kutatók elsősorban nem azt kérdezték, hogy működik-e a zene, hanem azt, milyen mechanizmusokon keresztül befolyásolhatja a fájdalom érzékelését.

Az egyik legkézenfekvőbb jelölt a figyelemelterelés volt. Csakhogy több kísérlet eredménye nem illett ebbe a magyarázatba. Az emberek például a kellemetlen zenére is erősen figyeltek, mégsem csökkent tőle úgy a fájdalmuk, mint a kellemes zenétől. Más vizsgálatokban pedig már akkor mérséklődött a későbbi fájdalom, amikor a zene még a fájdalmas inger előtt véget ért.

Egy külön, 2026 szeptemberében publikált kísérlet szintén arra jutott, hogy a kellemes dallamok fájdalomcsökkentő hatását nem lehet teljes egészében a figyelem elterelésével megmagyarázni. A kutatók szerint a zene által kiváltott érzelmek önálló szerepet játszhatnak.

Az sem mindegy, ki választja a zenét

A friss áttekintés egyik legérdekesebb tanulsága, hogy nem feltétlenül létezik univerzális fájdalomcsillapító playlist. Egy 51 fős kísérletben a résztvevők jeges vízben tartották a kezüket. Akik nagyobb beleszólást kaptak abba, milyen zenét hallgatnak, tovább bírták és kisebb fájdalomról számoltak be. A hatás azoknál volt a legerősebb, akik valóban élvezték a választott zenét. Egy másik, 286 fájdalommal élő felnőtt bevonásával végzett vizsgálatban szintén a választási lehetőség számított, a zene összetettsége viszont nem.

A magyarázat részben az lehet, hogy a választás visszaad valamennyit a kontroll érzéséből. Egy 92 előrehaladott daganatos beteggel végzett klinikai vizsgálatban a zenei beavatkozás hatását a fájdalommal kapcsolatos önhatékonyság, vagyis annak érzése közvetítette, hogy az ember maga is képes tenni valamit a fájdalmával szemben.

Még jobb lehet, ha nem csak hallgatod

Talán a legmeglepőbb eredmények az aktív zenéléshez kapcsolódtak. Egy 59 fős kísérletben a zenére történő ritmikus kopogás hatásosabb volt, mint a puszta zenehallgatás, a csendben kopogás vagy a passzív ülés.

Egy másik vizsgálatban 40 embernek kellett jeges vízben tartania a kezét. A saját maguk által választott dal éneklése jobban csökkentette a fájdalmat, mint ugyanannak a számnak a hallgatása. Ebben a kísérletben önmagában a zenehallgatás nem teljesített jobban a csendnél.

Az agyi képalkotó vizsgálatok közben arra utalnak, hogy a zene több szinten avatkozhat be a fájdalom feldolgozásába. Változásokat mértek a korai fájdalomfeldolgozásban részt vevő területeken, valamint a prefrontális kéregben is, amely a fájdalomhoz kapcsolódó gondolkodási és érzelmi reakciók alakításában vesz részt.

Az eredményekkel azért érdemes óvatosnak lenni. A vizsgálatok közel háromnegyedében egészséges önkénteseken, laboratóriumban előidézett rövid fájdalmat mértek, miközben krónikus fájdalommal élő betegekről jóval kevesebb adat áll rendelkezésre.