Autórevizor: Így vernek át, ha autót rendelsz

Nem is igazán akartam rábólintani, nem esett útba, és mint említettem, ekkorra már némi energiadeficittel küzdöttem. De valami azt súgta, ezt a melót be kell vállalni. Egyeztettem az ügyféllel, és megbeszéltünk egy péntek délutáni időpontot.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Autórendelés külföldről?

Ez az üzleti modell arról szól, hogy megrendelsz egy bizonyos típust külföldről, a közvetítő cég behozza, lepapírozza, átadja – kényelmes, jó megoldás. Vannak vállalkozások, amelyek felhajtják neked az elképzeléseidnek megfelelő autót, vannak, akik az általad kinézett példányt szállítják le. Nyilván fűt-fát, kiváló állapotot ígérnek - persze van, aki tartja is ezt.

Az átvizsgálandó autó egy pár éves, keveset futott, hibrid Toyota RAV4-es volt. A megbeszélt időpont előtt fél órával már hívott az ügyfél, hogy odaértek – remek, konstatáltam – mert én is előbb érkezem. Leparkoltam a csilivili szalon előtt – nem murva, nem föld – a fényes padlón vizsgálhattam a portékát. Miközben besétáltam, egy papírmasé figura nézett rám csábító félmosollyal, majd megpillantottam az autót.

forrás: Autórevizor

Itt jól látszik a fényezés előtti elragasztás nyoma

Az igazság az, hogy nem szeretek szalonban vagy zárt térben vizsgálni, a természetes fényt semmi nem pótolhatja – de azért itt is tudom abszolválni az átvizsgálást. Szerencsére, a nagy üvegablakoknak hála elég világos volt. És kellett is a fény. Egy ideje már bóklászom az autók között, így nem esik nehezemre kiszúrni, ha fújtak egy elemet. Természetesen a rétegvastagság-mérő is előkerült. Az eredmény: az autó motorháztetején és a tetőn kívül minden elem fújva volt. De hogy! Az összes illesztésnél és gumikédernél láthatók voltak a kiragasztások nyomai. A festés olyan volt, mintha random összefogott beduinok fújták volna a Szaharában. Tele porral, piszokkal. Egy-két megfolyást is felfedeztem – ez tényleg nem minőségi munka. Néhány illesztési hézag között pedig centiméternyi különbségek látszottak.

És félreértés ne essék, nem az a baj, ha fújva volt egy-két elem. Hanem ha így volt fújva, az a baj. Értem én, hogy olasz autó, parkolás meg karcolások, de ez azért messze van a kiváló állapottól – azt csak a hétmillió feletti vételár tükrözte. Ráadásul egy körbefújt autó általában olcsóbban lel gazdára, mint a sérülésmentes társai. Itt az ár-érték arány kevésbé volt egyensúlyban. Amúgy megpróbáltam fotózni is a problémákat, de sajnos nem adja vissza a kép.

forrás: Autórevizor

Ez nem valami jól sikerült, de sajnos a kép annyira nem adja vissza

Na, de majd a műszaki tartalom kiváló lesz – gondoltam magamban. Ha az életemről film készülne, akkor itt mondaná a narrátor: De nem lett. Ezen a ponton még úgy voltunk, hogy az eredeti ár mínusz egymillió – talán megfelelő kompenzáció lehet a kiváló állapot és a valós tartalom közötti igen mély szakadék áthidalására.

Ekkor újabb hibát követtem el. Kihúztam a nívópálcát.

Azt azért tudni kell, hogy elég sok autó ácsorog a kereskedésekben a minimum alatti olajszinttel. Pedig hatalmas szerelői gyakorlat és túl sok ész sem kell ahhoz, hogy kihúzzuk a nívópálcát és ellenőrizzük, hogy belelóg-e a vége az olajba. Nos, itt nem a mennyiséggel volt probléma, hanem a minőséggel. A pálcára ráégett valami fekete trutyi, és az olajbetöltőt letekerve olyan mértékű olajsár fogadott, mint a régi ezres Swiftekben, amikben kétszer átfordult az óra, de olajat soha nem cseréltek. Ha Toyotáról van szó, és rendesen, tizenötezrenként megteszik, akkor az a kötelező szerviznél is maximum barna lesz. Ebben a százezret futott példányban koromfekete olajsár volt látható. Talán, ha egyszer cseréltek benne olajat. Talán.

forrás: Autórevizor

Ennek nagyon nem így kellene kinéznie

Itt jött el az a pont, amikor már rendesen felment az agyvizem, és jeleztem az ügyfeleimnek, hogy ez az autó itt marad. Meglehetősen kétségbeesetten néztek rám, ugyanis már befizettek két részletben egy igen komoly összeget – az autó vételárának kb. egyharmadát. Megpróbáltam megnyugtatni őket, hogy segítek, beszélek az eladóval.

De előtte még pár gondolat. Mire alapozták, hogy az autó kiváló állapotú? Láthatóan a nívópálcát sem húzták ki (az olajbetöltő sapka letekeréséről nem is beszélve), hiszen akkor nem állítottak volna ilyesmit. Vagy ennyire dilettánsok? Esetleg ennyire szarnak bele? Külföldön ki nézi át az autót? Vagy liciten lecsapják a legolcsóbbat? Vajon mi lehet az üzleti modell?

Elsőként jeleztem, hogy ügyfeleim nem kívánják megvásárolni a szóban forgó autót, mivel annak minden eleme fújva lett.

Válasz: Ígértünk olyat, hogy nem lesz fújva? – jött a kérdés, ami ebben a szituációban, e mellett az autó mellett állva minimum pofátlanság.

- Azt nem, de kiváló állapotot igen, és ez minden, csak nem az - feleltem emelkedő pulzussal, de még nyugodtan.

Ekkor jött a gyors visszakozás – Jó, akkor visszaadjuk a pénzt.

Erre hagytam ott egy névjegykártyát, megköszöntem a segítséget és távoztam. Megbízóm számláján húsz perc alatt ott volt a befizetett összeg, hiánytalanul. Azóta az autó felkerült a HaHu-ra, félmillióval drágábban. Az ügyfelemnek egy héten belül, jelentősen olcsóbban találtunk egy jobb állapotú (pár karc azért volt), magyarországi, lekövethető előéletű autót. Gyári fényezéssel.

(A borítókép illusztráció.)