Ezt árulja el rólad a kézfogásod!

Forrás: Rock Staar / Unsplash
2024. április 16.
Szerző: Nesicz Máté

A kézfogás az egyik legkifejezőbb kommunikációs eszköz, épp ezért sokat elárul rólunk, jellemünkről, másokhoz fűződő viszonyunkról, és nem utolsósorban az első benyomást is nagy mértékben befolyásolja.

Szögezzük le, ahány kultúra, annyi szokás, és igaz ez az emberi kapcsolatokra is, így messzemenő következtetéseket nem tudunk levonni egy pár másodpercig tartó kontaktus alapján. Érdemes azonban odafigyelni, mivel testbeszédünkhöz hasonlóan nemcsak magunkról alakítunk ki képet akarva akaratlanul is, de ha odafigyelünk, információt kaphatunk mások szándékairól, ahogy az egymás közt kialakult alá-fölérendeltségi viszonyról is.

Ki nyújtsa először a kezét?

Különböző nemek esetén természetesen mindig meg kell várnia egy férfinak, hogy a nő nyújtsa a kezét, és hasonlóan elegáns gesztus az is, ha a kezdeményezés lehetőségét az idősebb félre bízzuk. Társadalmi színtéren a legjellemzőbb, hogy a magasabb rangú ember nyújt kezet az alacsonyabb rangúnak, így tartva meg egy általános hierarchiára épülő rendszert.

Ezt semmiképp ne csináld!

Valószínűleg mindenki volt már olyan helyzetben, hogy kifejezetten kellemetlenül érezte magát egy kézfogás során. A szélsőségek elkerülése a legfontosabb, így nem érdemes más kezét olyan erősen megszorítani, hogy szinte már ropognak az ujjai, mert ez agresszivitást, túlzó dominanciát tükröz. A másik véglet az úgynevezett "döglött hal" kézfogás, ahol az erőtlenül, már-már ernyedten nyújtott kéz szintén negatív érzéseket vált ki, befolyásolható jellemet, gyenge energiaszintet takar. Egy rövid, de határozott kézfogás stabil jellemre utal, viszont a hosszan, kellemetlenül sokáig rázott kéz ránk telepedő érzést vált ki.

Eddig egyszerű, na de mi a helyzet a kevésbé szembetűnő jellemzőkkel?

A kézfogásnak is van pszichológiája, így az sem mindegy, hogy a tenyerünk melyik irányba néz, milyen irányba döntjük, hiszen mindennek van tudatalatti jelentéstartalma. Jól megfigyelhető, hogy általában a domináns személy kezdeményezi a mozdulatot lefelé fordított tenyérrel, amivel azt sugallja, hogy ő akarja átvenni az irányító szerepet. Ehhez az úgynevezett uralkodó magatartáshoz azonban kell egy behódoló fél is, aki felfelé fordított tenyérrel fogadja a másik fél karnyújtását.

Mi van akkor, ha két domináns fél fog kezet?

Ebben a helyzetben az alá-fölérendeltségi viszony megszűnik, mert bár mindketten szeretnék úgy forgatni a másik kezét, hogy az behódolást jelentsen az illető számára, végül az egyenlőség jegyében tenyerük függőleges formát vesz fel, a kezek szorítása erőteljessé válik, ami kölcsönös tiszteletről árulkodik.

Miért fontos a szemkontaktus?

A kézfogás minőségét alapvetően rombolhatja le, ha szemünket lesütve, a másik fél tekintetét épp elkapva rázunk kezet, mivel ez határozatlanságot, megbízhatatlanságot tükröz. A másik szemébe való tiszteletteljes nézés viszont őszinte szándékot sugall, épp úgy, ahogy egy kedves, de nem eltúlzott mosoly is.

Milyen tehát egy jó kézfogás ?

Természetesen helyzet- és szituációfüggő a dolog, hiszen teljesen máshogy viselkedünk a barátaink társaságában és máshogy a munkahelyen, de alapvetően kijelenthető, hogy nem kell túlmisztifikálni a dolgot. Egy tisztességes kézfogásnak egyszerűnek kell lennie. Ha például egy állásinterjún járunk, sosem "nyúlunk mellé", ha a másik fél szemébe nézünk, függőlegesen fordított tenyérrel határozottan, de nem túl erősen kezet rázunk, hiszen az első benyomás alapjaiban határozza meg a rólunk kialakított képet. Nyilvánvalóan nem történik tragédia, ha félresikerül egy kézfogás akármilyen banális dolog következményeként is, azonban ha odafigyelünk, minden helyzetben képesek vagyunk olyan üzenetet átadni egy kézmozdulattal, ami pozitív visszacsatolást eredményez, valamint jó stílusról árulkodik. És hát ne feledjük az ismert mondást: "A stílus maga az ember".