Nagy a baj, Európa gyorsabban melegszik, mint a világátlag

Az elmúlt öt év átlagát tekintve kifejezetten gyors ütemű a felmelegedés Európában. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete, valamint az Európai Unió Kopernikusz-programja által kiadott közös közlemény szerint kontinensünkön az iparosodás előtti szinthez képest 2,3 Celsius-fokkal magasabb a hőmérséklet, ami csaknem duplája az 1,3 Celsius-fokos világátlagnak. Éppen ezért sürgetik a megújuló energiaforrásokra való átállás felgyorsítását.

A két szervezet kimutatásából kiderül, hogy tavaly a kontinensen megtermelt összes villamos energia 43 százaléka származott megújuló forrásokból, ami ugyan némi növekedés az egy évvel korábbi 36 százalékhoz képest, sőt zsinórban a második esztendőben fordult elő, hogy több energiát állítottak elő így, mint fosszilis üzemanyagok felhasználásával.

A Kopernikusz-programot vezető Elisabeth Hamdouch rámutatott, ennek a felmelegedésnek már a következményei is érzékelhetők, hiszen egyre gyakoribban a szélsőséges jelenségek, legyen szó erdőtüzekről, hőhullámokról, a gleccserek visszahúzódásáról, vagy akár a havazás hiányáról. Idén márciusban pedig már sorozatban a tizedik olyan hónapot jegyezték fel, amikor megdőlt a havi hőmérsékleti rekord.

A jelentés azt is kiemeli, hogy a változás a fenti tényezőkön túl az emberek egészségére, valamint a gazdaságra is hatással van. Az időjárás, valamint a természeti katasztrófák Európa-szerte mintegy 13,4 milliárd eurós kárt okoztak.