Természetesen manapság sem állhatnak neki a Nemzetközi Űrállomáson steaket sütni, de a technika fejlődésének köszönhetőn sokkal változatosabb étrendet sikerült kialakítani, mint a kezdetekben. Ez nem is lehetett másképp, hiszen egy több hetes küldetés során már létfontosságúvá vált, hogy az űrhajósok teljesítőképességét növelni tudják amellett, hogy a közérzetük is jó marad a finom fogásoknak köszönhetően.
Ki dönti el, hogy mit ehetnek a Nemzetközi Űrállomáson ?
Az étrendet szakértők állítják össze annak tükrében, hogy minden fontos ásványi anyag és tápanyag részét képezze az ételnek. Az űrhajósok ma már abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy saját maguk választhatják ki azokat az élelmiszereket, amiket majd az ISS (Nemzetközi Űrállomás) fedélzetén elfogyasztanak. Nagyjából hatvan főétel szerepel a lehetőségek között, amit még a Földön, konkrétan kóstolás után pontoznak, és a legjobban értékeltekből viszik a legtöbbet az űrállomásra. A fogásokat nagyjából úgy kell elképzelni, mintha egy minőségi menzáról érkeztek volna.
Hogy készülnek az ételek?
Az utazás előtt a Földön készítik el az ételeket laboratóriumi körülmények között, mindent grammra pontosan kiszámolva, külön kis adagokba csomagolva. Mivel alapvető fontosságú, hogy a szállítás érdekében az ételek könnyűek legyenek, valamint ne romoljanak meg hamar, egy különleges eljárást kellett kitalálni. Ezt a két problémát egyszerre tudták kiküszöbölni a fagyasztva szárítással, vagyis a liofilizálással. A szárítás során a már lefagyasztott ételt egy légnyomás-csökkentett vákuumkamrába helyezik, ahol a lassan felmelegített levegőnek köszönhetően a benne levő vízjég nem megolvad, hanem elpárolog, így az ételek súlya az eredeti tömegükhöz képest nagy mértékben lecsökken. Ezek után az űrhajósoknak nincs más dolguk, mint a már bezacskózott ételekbe vizet engedni, hogy azok teljes értékű táplálékot biztosítsanak.
Mit lehet és mit nem?
Alapvetően egy nagyon fontos szabály van, amit be kell tartani. Soha nem kerülhet semmi porózus anyag az ISS fedélzetére, mert a morzsák akár az űrhajósok tüdejébe is bejuthatnak, így a kenyeret tortillalapokkal helyettesítik az ott dolgozók számára. Oda kell emellett figyelni arra is, hogy az ételek vasszegények legyenek, mivel a súlytalanság állapotában a vas sokkal kevésbé épül be a szervezetünkbe, emiatt pedig fejfájás és hányinger alakulhat ki. Az űrhajósok számára néha friss zöldség és gyümölcs is elérhető, hiszen ezek szintén nem helyettesíthetőek más táplálékkal, azonban ehhez általában 1-2 hónapot kell várniuk, míg megérkezik a következő teherszállítmány.
Bónusz étel?
A liofilizált ételek mellett minden ország, amely érintett a Nemzetközi Űrállomáson, próbál időszakosan kedveskedni űrhajósainak saját gasztronómiájukra jellemző ételekkel, és kevésbé hétköznapi fogásokkal is. A NASA-nál például tipikus gyorséttermi hamburger is van az étlapon, de fejlesztettek már ki űrkompatibilis udontésztát és tofus sushit is a japán Takao Doi kedvéért. A legexkluzívabbnak talán mégis a francia Thomas Pesquet számára elkészített menüt tartjuk, aminek részét képezte szarvasgombás burgonyalepény, vargányás omlós marharagu és desszertként egy kis mandulás körtetorta is.