A Concorde után 20 évvel a NASA újra vizsgálja a szuperszonikus repülést

A NASA nekifutna a szuperszonikus utasszállításnak, a Jalopnik értesülése szerint már vizsgálják, hogy üzletileg van-e potenciál a hangsebesség négyszeresével közlekedő kereskedelmi repülőkben.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A szuperszonikus légiközlekedés utolsó felvonása húsz éve volt, amikor 2003 őszén megtörtént a Concorde utolsó útja. A Concorde egy technikai csoda volt, de a sugárhajtású szuperszonikus utasszállító végül nem forradalmasította a repülést. Ennek több oka is volt, egyfelől a repülőgép fejlesztési költsége, a megépítése és az üzemeltetése rettenetes összeget emésztett fel, és az sem segített, hogy több ország, köztük az Egyesült Államok betiltották a szárazföld feletti szuperszonikus repülést, amivel erősen bekorlátozódtak a repülhető útvonalak.

A NASA a hivatalos blogján jelentette be, hogy 50 olyan repülési útvonalat találtak, amelyen a szuperszonikus gépek 2-4 Mach sebességgel közlekedhetnének - a Concorde végsebessége 2 mach volt, azaz 2450 km/h, ezzel szemben a mai utasszállító gépek kb. 950 km/h sebességgel közlekednek. A NASA által javasolt útvonalak többsége a Csendes-óceán felett és az Atlanti-óceán észak-keleti részén haladnak.

A NASA eközben a Lockheed Martinnak közösen már fejleszt egy kísérleti repülőgépet, mellyel a hangsebesség átlépésekor bekövetkező hangrobbanás mértékének a csökkentését kutatják, illetve velük párhuzamosan több cég is vizsgálja, hogy rentábilis lehet-e a szuperszonikus kereskedelmi utasszállítás.

(A címlapképen a NASA és a Lockheed Martin közös projektgépének, az X-59 QueSST-nek a renderelt képe látható).