Minden ötödik gyereket érinthet az online bántalmazás

Gyermek a gép előtt
Forrás: Thomas Park / Unsplash

Promóció

Defender: több mint terepjáró

Szeretnél képben lenni?

Iratkozz fel hírlevelünkre!

A feliratkozásod hibába ütközött, kérjük, próbáld újra!
Köszönjük, sikeres feliratkozás!
Facebook
Twitter
Pinterest

Még mindig keveset tudnak a magyarok az internetes tér veszélyeiről egy országos felmérés szerint.

Országos, reprezentatív kutatás készült a Betadine oldat kezdeményezésére, hogy felmérje, mennyire tudatosak a hazai szülők gyermekeik internethasználatával kapcsolatban. Szinte minden 6-14 év közti gyermek használhat digitális eszközt, kétharmaduk ráadásul rendelkezik is sajáttal. A szülők tudomása szerint a leggyakrabban játszanak ezekkel a készülékekkel (73%), tanulnak, házi feladatot készítenek a segítségükkel (54%) vagy kapcsolatot tartanak másokkal (53%), de emellett minden harmadik gyermek közösségi oldalakat is használ. Utóbbi azért is érdekes, mert a szülők 60%-a gondolja a social mediát a legveszélyesebb nyilvános térnek, megelőzve ezzel a tömegközlekedést (48%) és az iskolát (26%). A válaszadók harmada ennek ellenére sem szokott beszélgetni a gyermekével az online tér veszélyeiről. A kutatás alapján a fő veszélyforrásnak a közösségi médiában az idegeneket és azokat a felnőtteket látják, akik gyereknek adják ki magukat (a diplomás válaszadók 79%-a teszi ezt az első helyre); emellett ugyancsak rizikósnak tartják az ismeretlen fiatalkorúakat és más, idegen gyerekeket is.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

Nem tudunk eleget az online veszélyekről

A kitöltők több mint fele úgy érzi, nem elég tájékozott, vagy lenne még mit tanulnia a digitális biztonság témakörében. Ezt is mutatja, hogy míg a válaszadók jelentős része ismeri az adatlopás, az álprofil és az online zaklatás kifejezéseket, viszont a “FOMO” (fear of missing out - félelem attól, hogy kimarad valamiből) vagy “grooming” (bizalomba férkőzés szexuális kizsákmányolás céljából) szavak jelentését már kevesen tudják. Emellett a háztartások felében nincsenek szabályok az eszközhasználatra vonatkozóan és a többség nem használja az elérhető biztonsági beállításokat a gyermekek védelmére: például csupán harmaduk állított be gyerekbarát szűrőt a digitális eszközökre.

Kép

Bántalmazottak és bántalmazók

A kutatásban résztvevők harmada ismer olyan fiatalt, akit ért már online bántalmazás; a 16-19 éves korosztálynál ez a válaszolók kétharmadára igaz. Emellett 10-ből 1 kitöltőnél előfordult már, hogy a saját gyermekét érte bántalmazás, ami pedig jellemzően vagy úgy derült ki, hogy beszámolt róla az érintett, vagy gyanús lett a helyzet, és rákérdeztek a szülők. A legtöbben ezt úgy kezelték, hogy leültek közösen, és átbeszélték a szituációt (59%) vagy beszélgettek a bántalmazóval (39%); minden ötödik szülő azonban nem tudta, miként lehetne megoldani egy ilyen helyzetet.

„Nagyon fontos, hogy a szülő az online bántalmazás előfordulása esetén ne essen pánikba, hanem gondolja végig, majd beszélje át gyermekével a lehetséges forgatókönyveket. Van néhány olyan praktikus eszköz, amely a probléma közvetlen kezelésére szolgál: például az érintett tartalmak eltávolíttatása az internetről, annak jelentése a lehetséges fórumokon (pl. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által működtetett Internet Hotline felület), a zaklató letiltása vagy szükség esetén eljárás indítása. Az eset kezelése azonban itt nem állhat meg, a gyereknek segíteni kell a feldolgozásban, továbblépésben is. Egy online bántalmazás áldozatává esett gyereknek az egyik legtöbbet az jelentheti, ha érzi, hogy a szülője, vagy más bizalmi felnőtt mellette áll, bizalommal fordulhat hozzá. Mindenekelőtt persze a nulladik lépést bármelyik nap megtehetjük, hogy sokszor beszélgetünk a gyerekünkkel arról, hogy pontosan mit csinál az online térben” - mondta el dr. Rácz Dominika, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jogásza.

Kép

Bár ezt talán még nehezebben ismerik be a gyerekek, mégis tízből egy szülőnél az is előfordult már, hogy a gyermeke volt a bántalmazó - a fővárosban ez minden negyedik szülőre igaz. Legtöbbször ez úgy derült ki, hogy a szülő észrevette a jeleket és rákérdezett; és csupán az esetek harmadában mondta el a gyermek magától. A szülők harmada nem tudta, hogyan lehet kezelni a helyzetet, vagy bízott abban, hogy megoldódik magától, pedig a válaszadók háromnegyede szerint a szülők feladata megelőzni az online bántalmazást.

A szülői tudatosság növelése érdekében a Betadine oldat és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány közös küzdelembe fogott, melynek keretében elindítják a „Láthatatlan veszélyek ellen látható védelem. Az online térben is.” kampányukat, segítve a szülők felkészülését ezekre a helyzetekre.

(A borítókép illusztráció.)

Videók

Promóció

Defender: több mint terepjáró

Kép
Szórakozás

A tetoválósrác – interjú: Törőcsik Dániel

Az ország egyik legismertebb scripted-realityjével lett igazán ismert, mára viszont már teljesen újradefiniálta önmagát Törőcsik Dániel.

Kép
Stílus

10 alapdarab, ami bármikor jó választás az elkövetkezendő hónapokban

Nem volt könnyű, de megpróbáltuk egy szűkebb csokorba gyűjteni a 2024-es őszi-téli szezon ígéretesnek tűnő trendjeit.

Kép
Szórakozás

18 apró érdekesség a Vissza a jövőbe-trilógiából, amiről talán még nem is hallottál

Visszautazunk egy kicsit a múltba, hogy megmutassuk Marty és a Doki kalandjai mögötti titkokat. Öveket becsatolni, fluxuskondenzátort beizzítani, indulunk!

Kép
Stílus

Különleges Tag Heuer Senna emlékére

A Carrera Chronograph Tourbillonból készült különkiadás a brazil versenyzőlegenda tiszteletére.

Kép
Szórakozás

Ezért nem kallódtak el a Harry Potter gyereksztárjai

Matthew Lewis elmondta, miért nem jutottak arra a szomorú sorsra, amire megannyi másik gyerekszínész.

Kép
Szórakozás

15 milliót is megérhet Washington elnök hajtincse

Miközben a világ az amerikai elnökválasztásra, illetve annak utózöngéire figyel, egy izgalmas árverés készülődik.

Szeretnél képben lenni?

Iratkozz fel hírlevelünkre!

A feliratkozásod hibába ütközött, kérjük, próbáld újra!
Köszönjük, sikeres feliratkozás!