Egy jó autóversenyzőnek sok ismérve van – Interjú: Kiss Norbi, kamion-Európa-bajnok

Lendvai Zsolt újságíró, szerkesztő

Sportriporternek készültem, de helyi tévés, majd autós újságíró lettem. Az InStyle Mennél a lehető legérdekesebb témákat igyekszem megtalálni, és szórakoztatóan átadni.

Több különféle szakágba belekóstoltál, mielőtt kikötöttél a kamionversenyzés mellett. Milyen volt az első körözgetés egy ekkora versenygéppel?

Elég érdekes élmény volt, igazán szokatlan. A méretek teljesen mások, az üléspozíció nagyon-nagyon más. Ez a dízelmotor is elég más volt ahhoz képest, mint amit megszoktam, szóval meghatározó élmény volt, amikor először mentem vele. Nem volt könnyű ezeket a dolgokat megszokni.

A versenyautókról az első asszociációnk általában az, hogy könnyűek és gyorsak. Benned volt emiatt előítélet a kamionokkal szemben?

Nem, nem. Mindig is szerettem a nagy és nehéz versenyautókat. Például az egyik kedvencem volt, amikor a Maserati Trofeóban a nagy Maserati GranTurismóval tudtam versenyezni. Az sem a könnyebb versenyautók közül való, mégis nagyon élvezetes volt. Szeretem a nagy autókat, valószínűleg ezért vállaltam be a kamiont is.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

forrás: Bóta Márta

Nemcsak bevállalta a kamiont, mára ő az Európa-bajnokságok történetének második legeredményesebb pilótája. Csak a német Jochen Hahn nyert nála több bajnoki címet - hatot

Civilben van egyébként kamionos jogsid?

Most már van, de csak nemrég szereztem meg, 2020-ban. Ahhoz, hogy a kamion-Eb-n elinduljon az ember, elég a személyautós jogsi, ezért sokáig nekem sem volt nagyobb. Aztán Csabával, a versenymérnökömmel és néhány csapattaggal megcsináltuk. Nagy terveim nincsenek vele, de jó, ha van.

InStyle Men of the Year 2023

---

Az Instyle Men 2023-ban életre kelti legújabb, exkluzív díjátadóját, a MEN of the Yeart.

Ahogy az InStyleMen tartalmaiban, itt is a személyes történeteken van a hangsúly, így olyan kategóriákat álmodtunk meg, amiben nem egy adott terület képviselői versengenek egymással, hanem különböző területekről érkező életműveket mutatunk be, akik között bizonyos nézőpontból erős párhuzamot látunk.

Úgy gondoljuk, ezek mellett a személyes történetek mellett nem lehet szó nélkül elmenni, sőt - minél nagyobb figyelmet érdemelnek!

A Selfmade kategóriába olyan szereplőket válogattunk, akik kizárólag tehetségükre és fáradhatatlan szorgalmukra támaszkodva, saját erőből jutottak fel a csúcsra.

Jelöltek:

Fördős Zé - A Streetkitchen alapítója, műsorvezető, gaszto-guru. Felzabált, megfőzött és megsütött már mindent, mégis mindig tud újat mutatni.

Kiss Norbi - Ötszörös Európa-bajnok kamionversenyző, aki a szimulátorok világából indult, és több kupasorozatban is bizonyított az évek során.

Nánási Pál - Az ország legismertebb fotósa, aki a legnagyobb magazinok címlapjait és az óriásplakátok reklámjait is ugyanolyan profin készíti el amellett, hogy oktat, kisboltot üzemeltet és családilag vlogol.

Takács Ákos - Marketingszakember, a Pilvaker megálmodója és megvalósítója, az M15 Projekt marketingügynökség alapító-tulajdonosa.

Vályi Bence "Tetovált Asztalos" - Gördeszkázott és szörfözött - ehhez akarta igazítani az életet, így lett asztalos. Ennek köszönhetően Ausztráliát és Új-Zélandot is megjárta, műhelyében pedig egyedi bútorokat és gyerekbútorokat készít, workshopokat tart és közben tervezi a következő szörfös utazást.

A többi kategória jelöltjeit megismerheted az InStyle Men of the Year oldalán, ahol szavazatodat is leadhatod!

Mennyiben igényel más felkészültséget ez a szakág, mint mondjuk a túraautózás? Maguk a versenyek milyen igénybevétellel járnak?

Ami szerintem mindenképp érdekes, az a szállítás: egy speciálisan erre a célra készített pótkocsit kell használnunk, amire fel tudjuk rakni a versenykamiont, azzal visszük különböző helyszínekre. A logisztika tehát eléggé különleges. De ezen kívül a csapat és az eszközök szempontjából nagyjából ugyanarra van szükség, mint máshol. Nyilván van egy pár nagyobb szerszámunk, amelyek a kamionon lévő nagyobb alkatrészekhez illeszkednek. A versenyeken mi is zárt kabinban ülünk, mint a túraautósok, és a kamion nem olyan gyors mint egy formulaautó, a futamok is rövidek. Szerintem átlagos fizikummal azért ezeket el lehet vezetni.

forrás: Bóta Márta

Nagy szorgalommal és hatalmas tehetséggel jutott el erre a szintre

Idén már az ötödik Európa-bajnoki címedet ünnepelhetted. Melyik volt ezek közül a legnehezebb győzelem?

Mindenképpen az első, 2014-ben. Volt némi technikai hátrányunk is az ellenfelekhez képest, mert ők eggyel magasabb szintű motortechnikát kaptak. Az egy nagyon-nagyon szoros bajnokság volt. Az első versenytől az utolsó pillanatig fej-fej mellett haladtunk a pontversenyben, végül az utolsó versenynapon, az utolsó főfutamon sikerült egy győzelemmel bebiztosítani a bajnoki címet. Az utolsó előtti versenyhétvégét követően nem is mi vezettük a tabellát, még egy pici ponthátrányban voltunk, csak az utolsó fordulóban tudtuk a magunk javára fordítani. Viszontagságos, fent és lent szezon volt, mert volt sok jó eredményünk, de voltak hibáink is, nehéz versenyek is. A végén mégis úgy alakult, hogy mi lettünk a bajnokok. Nagyon büszke vagyok rá, mert az első mindig izgalmas és érdekes.

Így talán még emlékezetesebb is.

Igen, igen. Azóta egy picit belejöttünk, sokat tanultunk belőle. A következő évek tekintetében nagyon sok tanulságot le tudtunk vonni, úgyhogy sokat tudtunk javulni. A többi bajnoki címet magabiztosabban tudtuk nyerni.

forrás: Bóta Márta

Az idei bajnoki címe sorozatban a harmadik, összességében az ötödik volt

Az idei zsinórban a harmadik bajnoki cím volt. Hogyan lehet fenntartani a sikeréhséget, ha már ennyi trófea van a vitrinben? Esetedben ez folyamatos, belülről jövő motiváció, vagy mindig keresel újabb célokat?

Igen, tűzök ki köztes célokat magamnak, amelyek motiválnak. Idén például nagyon izgalmas volt, hogy az időmérő edzéseken egész jól tudtunk menni, sorban nyertük ezeket. A szezon közepén már gondolkodtam azon, milyen jó lenne az összeset megnyerni, az összes pole pozíciót megszerezni, és végül sikerült. Korábban is voltunk már közel ahhoz, hogy egy ilyen szuper sorozat összejöhessen, de valami mindig közbejött, idén azonban meg tudtuk csinálni. De egyébként nem sok kell a motivációhoz, mert nagyon szeretek versenyezni. Szeretem a felkészülést, a versengést, annak az izgalmát, hogy nem tudjuk, az ellenfelek mit fognak csinálni, ki milyen erős lesz jövőre. A kamion-Eb-nek van egy csomó technikai aspektusa, év közben is tudunk változtatni a versenyautón, tudunk javulni, ha valaki megver minket, az ő megoldásait is át tudjuk venni. Ezek izgalmassá teszik az egészet. Szeretek versenyezni, küzdeni mások ellen, és persze nagyon jó, ha nyerünk.

Ezek a szezonközi fejlesztések sokkal szabadabbak a kamion-Eb-n, mint mondjuk a Formula–1-ben? Ott azért igen kötöttek a szabályok.

Igen, nálunk ez nagyon nyitott, nagyon szabad. Motort is annyit cserélünk, amennyit akarunk, minden alkatrészt akkor és úgy építünk át, ahogy akarunk. A versenyautóknak sincs FIA-homologizációja, mint mondjuk a túraautóknak. Például amivel Michelisz Norbi megy, azt a gyártók elkészítik, és egy csomó mindent nem is szabad rajtuk módosítani, főleg nem szezon közben. Nálunk semmi ilyesmi nincs, teljesen prototípus szinten mozognak a versenykamionok, ennek köszönhetően az FIA is olyan szabályzatot alkotott nekünk, ami lehetővé teszi, hogy szezon közben is bármikor bármit tudunk fejleszteni, átdolgozni, kicserélni. Inkább csak az szab határt, kinek mit enged a költségvetése.

forrás: Bóta Márta

A csapat szerepe is kulcsfontosságú, nemcsak a felkészítésben és a karbantartásban. Fejlesztésre, módosításra folyamatosan lehetőség ad a szabályrendszer

Ebben a tekintetben mennyire vagytok jó helyzetben?

Szerintem karrierem legjobb helyzetében vagyunk. Természetesen leültünk a csapattulajdonosunkkal, Révész Bálinttal (a csapat a Révész Racing – a szerk.), átbeszéltük ezeket a dolgokat. Nyilván nem nem kolbászból van a kerítés, nagyon is szigorú költségvetés mentén kell dolgoznunk. Alaposan át kell gondoljuk, mit csinálunk, mire költünk, attól mennyivel leszünk gyorsabbak. Ennek fényében hozza meg Bálint a döntést, hogy mely fejlesztéseket hagyja jóvá. Ha olyat találunk, ami megéri a befektetést,az időt, az energiát és a pénzt, akkor ő az indokokat, érveket ismerve tud hozni egy jó döntést. Szerencsére nagyon lelkes a projekt iránt, és mindig támogat bennünket abban, hogy ki tudjuk hozni a maximumot az egészből. Nagyon hálás vagyok neki ezért, hogy ilyen rugalmasan és pozitívan kezeli a csapatot.

A versenynaptáratoknak része a Hungaroring is, bár idén a pálya átépítése miatt pont kimaradt. Mit jelent számodra a hazai pálya, a hazai közönség?

Nagyon szeretek a Hungaroringen versenyezni, mindig sokan kijönnek és szurkolnak nekünk. Ráadásul a kamion-Eb-n nyitott a paddock, oda lehet jönni hozzánk, közelről nézni a csapat működését, lehet velünk beszélni, nem vagyunk bezárkózva, mint mondjuk a Formula–1-esek. Szeretjük, élvezzük, és nagyon jó látni a teli lelátókat, jó érzés úgy versenyezni. Ez abszolút plusz energiát és lendületet ad.

forrás: Bóta Márta

A paddockban mindig jó a hangulat, családi programnak sem utolsó a kamionverseny

Te is szimulátorral kezdted a versenyzést, ahogy Michelisz Norbi vagy Wéber Gábor. Norbi viszont korábban egy interjúban elárulta nekünk, hogy ma már nem nagyon ül le a gép elé. Te ellenben az e-sportban is jelen vagy. Ez hobbi vagy annál több számodra?

Egy sima hobbinál talán picit több, mert tényleg rengeteg időt, energiát, pénzt áldozok rá. De nagyon szeretem csinálni, nagyon élvezem. Szerintem továbbra is ez a legjobb felkészülés az igazi versenyekre, hiszen olyan ellenfelekkel, profi szimulátorosokkal kerülünk szembe, akik nagyon-nagyon gyorsak, elképesztően ügyesek. Mindig azt szoktam mondani, hogy teher alatt nő a pálma. Még ennyi idő után, profi autóversenyzőként is nagyon nehéz tud lenni.

Mennyit fejlődött a technika, akár a szoftverek, akár a hardveres rész az alatt az idő alatt, amióta ebben mozogsz?

Rengeteget. Az elmúlt húsz évben, amióta ezt csinálom, hatalmas volt a fejlődés szoftveres oldalon, a szimulátorprogramok egyre jobbak, egyre komolyabbak, elképesztő pontosságú tartalommal vannak tele. Nagyon komoly versenyrendszerek vannak. De a hardverek is sokat fejlődtek, a kormánykerekek, a pedálok, minden eszköz, amiket az ember használ. A határ a csillagos ég, rengeteg millió forintos szimulátort is lehet építeni, amelyek nagyon élethűek, nagyon jók, és nagyon-nagyon komolyak. Már nem műanyag kormányokkal játszunk, a mostani profi darabok olyan visszacsatolást adnak, mint egy igazi versenyautó. Rendesen vigyázni kell egy kicsúszás esetén, el kell engedni a kormányt, nehogy baj legyen. Olyat oda tudnak ütni, hogy simán sérülést okoznak.

forrás: Bóta Márta

A virtuális és a valódi pályákon is nagyon gyors

Melyik programot tartod a legjobbnak, leginkább élethűnek?

A kedvencem az iRacing nevű szoftver. Előfizetéses rendszerben működik, és talán ez az, ahol a legerősebb a mezőny, és nagyon komoly versenyek vannak. Nehéz benne futamokat nyerni, érvényesülni, úgyhogy ehhez tényleg oda kell tenni magunkat, rengeteg időt, energiát rá kell fordítani, hogy fejlődjünk, tanuljunk, benne legyen a kezünkben.

Mi a legnagyobb különbség az igazi és a virtuális versenyek között, mi az, amit a szimulátor soha nem fog tudni szerinted visszaadni, és mi az, amiben a legerősebb?

Az erőhatásokat nagyon nehéz visszaadni. Van sok mozgó szimulátor, de egyiket sem éreztem még igazán jónak. Ha ettől eltekintünk, a többi aspektusa nagyon jó, és ami a legnagyobb különbség, hogy szimulátoron végtelen mennyiséget lehet gyakorolni. Miközben ha elmész egy igazi versenyhétvégére, ott mondjuk jut kétszer fél óra szabadedzés, utána már időmérő edzés, aztán verseny van, tehát sokkal kevésbé tudod begyakorolni a pályát. Szerintem sokkal nehezebb a határra vinni a versenyautót. Egy okos, átgondolt, 97-98 százalékos határmegközelítéssel már komoly sikereket lehet elérni az igazi versenypályán, hiszen nagyjából egy-másfél órád van gyakorolni. 40-50-60 kör felkészülés áll rendelkezésre, abból kell valamit összehozni, ezért egy picit bizonytalanabb az ember, óvatosabban kell hozzáállni. Szimulátoron pedig rengeteget lehet gyakorolni. Vannak, akik egy-egy hétvégére 50-60-70 órákat edzenek, ami több ezer kör felkészülés. Itt már 99,9 százalékra meg kell közelíteni a határt ahhoz, hogy sikert tudjon elérni az ember.

forrás: Bóta Márta

1150 lóerő és 5700 Nm nyomaték mozgatja az 5,2 tonnás testet

Ha már szóba került Michelisz Norbi és Wéber Gábor – velük szimulátorban és a való életben is találkoztál riválisként. Milyen ellenfelek voltak a pályán?

Kemény ellenfelek voltak, tök jó volt. Akkoriban a magyar bajnokságban versenyeztünk, és szerintem igen erős volt a mezőny, nagyon jó volt a színvonal, erősek voltak, szoros versenyeket vívtunk, egyszer ők nyertek, egyszer én nyertem. Nagyon jó futamokat futottunk, de szerencsére az év végén a bajnok én lettem mindig, amire nagyon büszke vagyok.

Ha az utánpótlást nézzük, milyen most a hazai motorsport helyzete?

Ez egy nagyon fontos kérdés. Olyasvalaki, aki egy-két éven belül bejuthat a Formula–1-be, sajnos jelenleg nincs láthatáron, viszont van jó pár tizenéves pilóta, akik gokartoznak, vagy kisebb formaautós felhozósorozatokban versenyeznek. Fiatalok, 14-20 év közöttiek, nekik még van jó pár évük. Nehéz dolguk van, hiszen nagyon erős nemzetközi mezőnyben kell bizonyítaniuk. A kihívás óriási, de az dönti el a dolgokat, hogy ezekben a felhozósorozatokban hogyan tudnak boldogulni. Ez határozza meg a karrierjüket. Szerintem van most három-négy olyan ember ebből a korosztályból, aki az elkövetkezendő években magas szintre juthat, de nem irigylem őket, nagyon nehéz dolguk van.

forrás: Bóta Márta

Buzdításból nincs hiány a versenyhétvégéken

Ha a saját pályafutásodat alapul véve fogalmaznál meg jó tanácsokat, tippeket a fiatal versenyzőknek, mit emelnél ki? Mi a legfontosabb, amire oda kell figyelniük, hogy felépíthessék magukat?

Összetett dolog, egy jó autóversenyzőnek nagyon sok ismérve van, sok mindent kell csinálni hozzá, a fizikai felkészüléstől kezdve a mentálison át, a média, közösségi média kezelésén keresztül a csapattal való kapcsolatig, a versenymérnökkel való kommunikációig. Ezeknek mind rendben kell lenni. És akkor még a versenyautót is tudni kell vezetni. Rengeteg területen kell tanulni, de az egyik legjobb eszköz szerintem a szimulátorozás. Azt tudom javasolni minden fiatalnak, akinek autóversenyzői vágyai vannak, vagy esetleg már ott is van és csinálja, hogy szimulátorozzon minél többet. Azzal olyan mennyiségű versenykilométert tud lefutni, ami a valós versenypályákon évtizedekbe telik. Az összes sportágat tekintve a versenyszimulátor az egyedüli, amely annyira élethű, hogy bizony segíti az igazi sportot is. Ugyanazt a szem-kéz-láb koordinációt kell alkalmaznod a szimulátoron is, mint az igazi versenyautóban.

Néhány éve volt lehetőséged DTM-versenyautót kipróbálni. Egy interjúban pedig említetted, hogy Formula–1-es gépet is szívesen vezetnél. Van még valami a képzeletbeli kívánságlistádon?

Nagyon szeretem a nagy túraautókat, mint mostanában a GT3 kategória, ugye a BMW M4, M6, Lamborghinik, Porschék, Ferrarik. Ezekkel nagyon jó lenne menni. És szerintem még időben is vagyok, úgy korban, mint karrierben. Remélem, hogy egyszer valamilyen GT3-as versenyautót kipróbálhatok majd.