Ferrarit csak értő kezekből: Alain Prost F40-ese

A Ferrari F40 igazi ikon. A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának nyálcsorgatva vágyott poszterautója, gyerekek és felnőttek örökös vágyálma, dúsgazdag hírességek gyűjteményének kitüntetett darabja. Egyszeri és megismételhetetlen, még ha tudjuk is, ma már minden mutatóban tucatszám vannak jobbak. De ugyanilyen nincs másik, nem is lesz. Olyan sztárok tolták be a garázsukba, mint Luciano Pavarotti, George Foreman vagy a Formula–1 világából Jean Alesi, Nigel Mansell és Alain Prost. Utóbbinak, a gyakran csak Professzor becenévvel illetett négyszeres világbajnoknak az – egykori – autóját most az RM Sotheby's árverezi el.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

forrás: RM Sotheby's

Az F40 minden porcikája csodálatos, a formaterv lenyűgöző, a technika részben a 288 GTO-ra támaszkodik

Prost már kétszeres világbajnok volt (1985 és 1986), mire a Ferrari bemutatta az F40-est 1987-ben, majd nyert további kettőt (1989, 1993), tehát mondhatjuk, ebben az időszakban folyamatosan ott volt a csúcson, vagy annak közelében. Igaz, ezeket a trófeákat egyszer sem az olasz márkával, hanem a McLarennel és a Williamsszel hódította el, noha 1990-91-ben két idényt a Ferrarinál is lehúzott.

forrás: RM Sotheby's

Az aláírást gondosan megóvták az elemektől

Érkezésekor az olaszok keresték a kegyeit, például azzal, hogy nekiajándékoztak egyet akkori csúcsmodelljükből, az F40-esből. Ettől valószínűleg mi, földi halandók rögtön oda meg vissza lennénk, Prostot viszont a legenda szerint egyáltalán nem nyűgözte le a meglepetés. Nem sokkal azután, hogy leszállították számára a sportautót, el is adta, anélkül hogy csak egyetlenegyszer vezette volna. Ha valóban így történt, rejtély, miért nem próbálta ki legalább. Mondjuk, a Ferrarival való F1-es házasság sem volt hosszú életű, első szezonjában ugyan még öt futamot is nyert, és odaért a pontverseny második helyére, a másodikban ellenben győzni nem tudott, csak ötödik lett összetettben. Eljött a szakítás ideje, de mivel 1992-ben még élt a szerződése, kényszerpihenőt kellett tartania, nem engedték máshol versenyezni. Jó, cserébe nem kevés pénzt kapott. 1993-ban visszatért, hogy újra világbajnok legyen, majd visszavonuljon.

forrás: RM Sotheby's

Duplaturbós V8-as üvölt a polikarbonát alatt

Az eladás előtt azért még aláírta a 83249-es alvázszámú F40-est, a tetőre kanyarított autogramot pedig le is fedték, hogy az idő ne koptassa le onnan. A kocsi állapota egyébként kiváló, az eredeti kasznija, motorja és váltója van benne, ezt a Ferrari Classiche tanúsítványa is igazolja. Csupán hatezer kilométert futott bő harminc év alatt, szóval joggal reménykedhet is a hibátlanságában a következő tulajdonos. Az aukciósház akár 1,1 milliárd forintnak megfelelő bevételt is el tud képzelni az F40-esért, ami kábé a duplája annak, amennyiért a különösebben híres tulajdonosokkal nem büszkélkedő példányok el szoktak menni.