Az A osztály, ami Häkkinennek is elég jó volt

Az első, W168-as belső kódú A osztály nem éppen a Mercedes-Benz legfényesebben ragyogó csillaga, sokaknak máig a jávorszarvasteszt-blama jut róla eszébe. Pedig a szendvicspadlós kialakítás mind a passzív biztonság, mind a térkihasználás szempontjából egész jó ötlet volt, és maga a kompakt Merci bevezetése is izgalmas, ugyanakkor logikus lépésnek tűnt abban a piaci környezetben.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

forrás: Mercedes-Benz Classic

Jól megnézve kívülről is látszik, hogy nem egy sima A 140

A motorpaletta nem volt különösen izgalmas, hiszen a piaci induláskor volt 1,4-es és 1,6-os benzines 82, illetve 102 lóval, de a kicsit később csatlakozó 60 és 90 lóerős dízelek sem hangzanak kimondottan érdekesnek. Ezek közül vajon melyiket tolnád oda nyugodt szívvel az akkoriban éppenséggel elég menőnek számító Formula–1-es pilótáid (nevezetesen Mika Häkkinen és David Coulthard) alá, ha reklámcélból A osztállyal kellene megjelenniük? Ugye, egyiket sem? És ezen az se segített sokat, hogy 1999-ben megjelent az A 190 is a maga 1,9-es, 125 lovas négyhengeresével.

forrás: Mercedes-Benz Classic

Az orrában az egyik 1,9-es

Na, de ha ebből az 1,9-esből kettőt építenek be, az már azért csak megteszi, gondolhatták a német mérnökök. Ebből született meg az A 38 AMG, amelyben az egyik motor a megszokott helyen, elöl maradt, a másikat viszont hátra, a csomagtér alá szerkesztették be, a szendvicsszerkezetnek hála nem kellett lemondani a teljes raktérről sem. A végeredmény 250 lóerő és 360 newtonméter, ami mai szemmel nem olyan eget rengető, de ha hozzátesszük, hogy a kortárs Audi S3 fészlift után tudott 225 lóerőt, akkor azért már elég meggyőző.

forrás: Mercedes-Benz Classic

Hátul hordta a másik motort, amit egy ablakon keresztül látni is lehetett

Mindehhez egyébként ötgangos váltó és összkerékhajtás tartozott, nulláról százra 5,9 másodperc alatt gyorsult az A 38 AMG, végsebessége 230 km/h volt. A hátsó motort gombnyomásra lehetett ki- vagy bekapcsolni. A futóművet is átszabták az autóhoz, amit lejjebb is ültettek tíz milliméterrel, a fékrendszert pedig az E 55 AMG-ről örökítették át.

forrás: Mercedes-Benz Classic

Häkkinen autójának ennyire piros volt a beltere

A különleges A osztályból csupán négy darab készült. Egyet Mika Häkkinen, egyet David Coulthard kapott meg, a maradék kettőről viszont nem sokat tudni, arról sincs információ, kikhez kerültek. Mellesleg nem is ez volt a W168-as széria legizmosabb modellje, mert később megcsinálták az A 32K AMG-t, amely kompresszoros V6-ost kapott, 354 lóerővel.