Nem látszik a megoldás a környezetbarát repülésre

Noha a repülőgépipar sok más iparághoz hasonlóan elkötelezte magát a zöld jövő mellett, egyelőre nem nagyon látszik pozitív elmozdulás: egyszerűen azért, mert még nincsenek meg a módszerek.

Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!

Követem!

A repülés jelenleg a globális szén-dioxid-kibocsátásnak körülbelül 2,5%-át teszi ki, valójában ennél súlyosabbak az éghajlati hatásai. Eközben a légi utazások iránti kereslet folyamatosan nő, a kereskedelmi repülők száma 2042-re meg fog duplázódni, ha a szolgáltatók lépést szeretnének tartani az igényekkel.

A másik probléma, hogy a repülés nehezen dekarbonizálható, más iparágak sokkal hatékonyabban tudják csökkenteni a kibocsátásukat. Ugyanis egyelőre nem látszik, hogy mi az a szénmentes energiaforrás, amely képes a repülőgép-üzemanyag energiasűrűségét biztosítani, miközben költségben, biztonságban és megbízhatóságban csak megközelítené a most használt üzemanyagokat.

forrás: Aaron Foster / Getty Images

Környezeti szempontból a közép- és hosszútávú járatok a legproblémásabbak, ezek a légi közlekedés kibocsátásának 73%-áért felelősek, és egy London-Bangkok oda-vissza út több károsanyag-kibocsátást eredményez, mint amennyit egy év vegán étrenddel meg lehet spórolni.

Ezek tükrében a 2050-re kitűzött karbonmentes repülés nem tűnik tarthatónak. Jelenleg leginkább az üzemanyag kiváltásán gondolkodnak, a két járható alternatívának az elektromos hajtás és a hidrogén tűnik, illetve egy harmadik út is létezik, a növényi üzemanyag, amellyel 80%-kal csökkenthető lenne a szén-dioxid kibocsátás. Ezt első körben leghatékonyabban használt étolajból lehet előállítani, de később algákból, hidrogénből vagy közvetlenül a levegőből kivont CO2-ből is lehetne szintetikus üzemanyagot gyártani.

Jelenleg a repülőgépek üzemanyagának a 0,1%-a növényi alapú, amit 2050-re 65%-ra szeretnének növelni, de amíg a növényi alapú üzemanyagok másfélszer drágábbak, az átállás lassú lesz. A másik akadály, hogy jelenleg a szabályozás tiltja a 100%-os növényi alapú üzemanyagok használatát.

A Boeing és az Airbus - a két cég, amely 90%-ban birtokolják a kereskedelmi gépek piacát - megerősítették, hogy 2030-ra minden új repülőjüket alkalmassá teszik, hogy 100%-ig kompatibilisek legyenek a környezetbarátabb üzemanyagokkal.

Ám a növényi üzemanyagok ugyanúgy CO2-t bocsátanak ki, tehát ha valóban karbonsemleges repülést szeretnénk, akkor a hidrogén tűnik a legígéretesebb technológiának. Reálisan a 2030-as évek közepén jelenhetnek meg az első, kisebb hidrogénes repülők, míg a nagyobbakra legalább 2040-ig kell majd várni.

Ahhoz, hogy a hidrogénhajtás valóság legyen, alaposan újra kell gondolni magukat a repülőgépeket is. Jelenleg a repülők üzemanyagát nagyrészt a szárnyakban tárolják. Azonban a folyékony hidrogén nagyon hideg - -253 celsius fokos - ezért a lehető legkisebb felületű tartályra van szükség a hőveszteség és a párolgás minimalizálása érdekében. A szárnyak felülete viszont hatalmas, ha azokban tárolnánk a folyékony hidrogént, akkor felrobbannának a nyomásnövekedés miatt. Emiatt a tankoknak a törzsbe kell kerülniük, ez pedig technikai kihívásokat jelent. Ezen már dolgoznak, és ennek az eredményei a különleges formájú repülők lesznek.

Ám a repülőgépek formai megoldásán túl még rengeteg problémát kell megoldani a hidrogénhajtású repülők üzembe helyezéséig, például a hidrogén gazdaságos előállítását és tárolását is.

Az elektromos repülés fő problémája, hogy az akkumulátorok súlyát a repülőnek végig cipelnie kell, nem lesz könnyebb a gép, ahogy ürül a tank, emiatt ez inkább a rövidtávú utaknál lehet megoldás. Viszont a különböző hibrid hajtásokkal jelentősen lehet javítani a repülők üzemanyag-fogyasztásán, és ez akár már a 2030-as években valóság lehet - a hosszú távú elektromos repülésről viszont a szakértők úgy nyilatkoznak, hogy az a következő generációk feladata lesz.