Itt a jó idő, sokan töltjük szívesen az időnket a vízparton. Aki nyaralt már mondjuk a Tiszánál, jól tudja, hogy ilyenkor komoly kellemetlenséget jelentenek a szúnyogok, de persze nemcsak ott, hanem számos más helyen is nagyobb mennyiségben vannak jelen a rendszeres gyérítés ellenére. Magyarországon még szerencsénk is van, hiszen a csípésük többnyire ártalmatlan, de különösen a trópusi területeken súlyos, halálos betegségeket is terjeszthetnek, mint például a maláriát, ami még mindig évente 600 ember haláláért felelős a világban.
Noha a szúnyogok alapvetően növényi eredetű nedvekkel táplálkoznak, a nőstényeknek a peterakás időszakában fehérjetöbbletre van szükségük, ezt nyerik ki a vérből – és éppen ezért nem szívnak vért a hímek. Az viszont akár szűkebb baráti társaságban is feltűnhetett, hogy amikor támadnak a szúnyogok, nem mindenkinek jut ki egyformán a csípésekből. Egyszerűen van, akit jobban kedvelnek, mást pedig kevésbé találnak vonzónak. Több kutatás is vizsgálta már ennek miértjeit, az egyik legfrissebbet most Afrikában végezték el a Macha Research Trust és a Johns Hopkins Malaria Research Institute szakemberei, hogy természetes élőhelyén vizsgálhassák a maláriaszúnyog viselkedését.
Ehhez felállítottak egy húsz méterszer húsz méteres, jól árnyékolt épületet, ahol a szúnyogok számára kellemes környezetet teremtettek. Körben, nagyjából húszméteres távolságra (ugyanis nagyjából ezen belül érzik meg és tudják követni a szagokat a rovarok) sátrakat húztak fel, amelyekben különböző tulajdonságokkal bíró emberek foglaltak helyet. Ezt a hat sátrat hosszú csövek segítségével összekötötték a főépülettel, a résztvevők testének kipárolgásait, leheleteit ezeken keresztül továbbították a szúnyogok százait elszállásoló főépületbe. Megnyugtatásképpen: az egyedeket megvizsgálták, nem voltak fertőzöttek, és egyébként sem tudtak volna eljutni az emberekig. Végül a szúnyogok legaktívabb időszakának számító, este tíz és hajnali két óra közti sávot monitorozták a tudósok.
Azt tapasztalták, hogy a szúnyogokat leginkább a levegőbe kerülő karbonsavak vonzották: ilyesmivel többek közt zsírokban, olajokban találkozhatunk, egyes karbonsavaknak, mint a citromsav és a tejsav az anyagcserében is lényeges szerepük van. Vagy ilyen a vajsav, amit egyes sajtokban, főként az erősebb illatúakban lelhetünk fel. Bizonyos karbonsavakat baktériumok termelnek, az emberi bőrön is megtalálhatók, de számunkra észrevehetetlenek.
Ezzel szemben riasztóan hatott a rovarokra az eukaliptol – ez az eukaliptuszolaj fő alkotóeleme, növényekben fordul elő. A kísérletben résztvevő személy esetében a diétájára vezették vissza a tényt, hogy nála a szúnyogokat távol tartó koncentrációban jelent meg. A tudósok érdekesnek és izgalmasnak találták az eredményeket, amiket akár szúnyogcsapdák készítéséhez is felhasználhatnak a jövőben. Ráadásul úgy tűnik, más szúnyogfajokra, így a dengue- és chikungunya-lázat, valamint a zika vírust terjesztőkre is igazak lehetnek a kísérlet megállapításai.
Sajnos mindez még nem jelenti azt, hogy holnaptól biztos megoldásunk lesz akár a legapróbb csípések elkerülésére is, de a tudomány nagyon sok értékes adattal gazdagodott, ez volt a legnagyobb hasonló vizsgálat, amit laboratóriumon kívül folytattak.