Tech
A sok só nem jó a szervezetnek – de mennyi az a sok?
Milyen panaszokat okoz, ha túlzásba visszük a fogyasztását, és mi a biztonságos határ? Sokkal kevesebb, mint gondolnád.
A só szinte minden élelmiszerben jelen van valamilyen szinten, még ha csak csipetnyi mennyiségben is, de édes süteményekben is előfordul. Ez alapvetően egyáltalán nem is baj, hiszen a szervezetünknek szüksége van a sóra, a kérdés csupán a mérték, ugyanis a túlzott fogyasztás visszaüthet, és egészségügyi panaszokat okozhat.
A HuffPost kérdésére dr. Columbus Batiste kardiológus főorvos elmondta, hogy a szervezet elektrolit-egyensúlyának fenntartásához mindenképpen szükség van sóra. Az elektrolitok kulcsszerepet játszanak az izmok összehúzódásában, az idegrendszer működésében, sőt a vérnyomásunk alakulásában. A nátrium megvonásától ez a háztartás felborulhat. Azt pedig már dr. John Higgins kardiológus tette hozzá, hogy a normál sejtműködésben, az anyagcserében, valamint az izzadásban is lényeges a só.
Ugyanakkor a szükséges bevitel egészen minimális, felnőtteknél mindössze napi 500 milligramm – hozzávetőleg egy negyed teáskanál –, ahogyan arra dr. Nieca Goldberg kardiológus rámutatott. Viszont ez a mennyiség egyáltalán nem tűnik életszerűnek a legtöbb ember számára, az étrendet figyelembe véve. Az Amerikai Szív Szövetség ajánlása éppen ezért sokkal megengedőbb, de az általuk megjelölt maximum 2300 milligramm is még mindig csak 2,3 gramm naponta, ráadásul az optimumot 1500 milligrammra, vagyis háromnegyed teáskanálra lövik be.
Csakhogy az amerikai átlagfogyasztás ennél lényegesen magasabb, mintegy 3500 milligramm, és ami a nagyobb baj, hogy ennek zöme feldolgozott élelmiszerekből származik. Első ránézésre persze ez a sómennyiség sem tűnik valami soknak, de a szakemberek azt mondják, a szervezet úgy működik, hogy tartalékolja a sót, ezért ilyen apró pótlások is elegendőek az egyensúly biztosításához.
Viszont a túlfogyasztás sok szempontból lehet veszélyes, legyen szó akár arról, hogy mi magunk sózzuk intenzívebben az ételeinket főzés közben, akár a készen vett, feldolgozott termékekről. A magas sótartalmú étrend hozzájárulhat magas vérnyomás, stroke, szívbetegségek, csontritkulás, gyomorrák, vesebetegségek és vesekövek kialakulásához, valamint az elhízáshoz, ami önmagában szintén növeli számos megbetegedés kockázatát. De akár a vérerek is károsodhatnak, a hormonális folyamatokra, az immunválaszra is negatív hatással lehet.
Viszont Goldberg szerint nem mindenkire egyenlő mértékben leselkednek ezek a veszélyek. Egy alapjaiban egészséges, alacsonyabb vérnyomású felnőtt ember számára kevésbé fenyegetőek a veszélyek, érdemes azonban kikérni orvosunk véleményét azzal kapcsolatban, mennyire kell kényesen ügyelnünk a bevitt mennyiségre. Ezzel szemben a magas vérnyomással, szív- vagy veseproblémákkal küzdőknek rosszabbodhat az állapota, ha túl sok sót fogyasztanak. Akiket súlyosabb szívbetegséggel diagnosztizáltak, jobban teszik, ha nem lépik át a napi kétezer milligrammot, azaz egy teáskanálnyi mennyiséget, akik pedig stroke-on vagy szívinfarktuson estek át, ennek a felét. De a legbiztosabb, ha kezelőorvosukkal konzultálnak.
Arra a kérdésre, hogy miként lehet csökkenteni a sóbevitelt, Goldberg azt tanácsolja, hogy használhatunk akár sópótlót is, de az is megoldás, ha egyszerűen a csökkentett sótartalmú élelmiszereket keressük, főzésnél pedig mi magunk tudjuk szabályozni az adagot. Idővel bele lehet jönni abba is, hogy bevásárlásnál a címkéket tanulmányozzuk, melyik termékben miből mennyit találunk.
A megkérdezett orvosok arra is kitértek, hogy vannak bizonyos betegségek vagy állapotok, amikor éppen ellenkezőleg, nagyobb mértékű bevitelre van szükség. Ilyen az ortosztatikus hipotenzió, vagyis az állóhelyzetben tapasztalt hirtelen vérnyomásesés, a cisztás fibrózis, az Addison-kór, az elektrolit-háztartás zavara, de egyes dialízises betegek szervezete is többet igényelhet. Sőt, igazából még csak betegség sem kell ehhez, hiszen a sportolóknál is jelentős lehet a sóveszteség az izzadás miatt, különösen ha nagy intenzitással, vagy nagy melegben edzenek. Az viszont ezekben az esetekben is mindig, kivétel nélkül igaz, hogy ne önkényesen, véletlenszerűen emeljük a bevitt adagot, hanem kérjük szakember segítségét, véleményét.
(forrás: HuffPost)
Ne maradj le cikkeinkről, like-olj minket a Facebookon is!
Követem!Nem hibrid, nem turbós: régi vágású sportkocsi az új Ferrari
A 12Cilindri neve nem hazudik: ez egy olyan tizenkét hengeres, szívómotoros sportautó, amiért igazán lehet imádni a márkát.
Bruce Wayne ihlette ezeket az elektromos Pininfarinákat
Batman civilben egy dúsgazdag playboy, igaz, a filmekben általában nem ilyen autókat hajt.
Írd le, mi bánt, és dobd a kukába – ez tényleg működik?
Egy friss japán kutatás azt mutatja, a papír fizikai mivolta tényleg segíthet az elengedésben.
Ryan Goslingot lányai kérték: ezt a jelenetet ne csinálja meg
Legújabb filmje, A kaszkadőr című akcióvígjáték témájánál fogva is tele van látványos mutatványokkal.
A kullancscsípés veszélyei és megelőzése – minden, amit tudni kell
Azzal talán mindenki tisztában van, hogy a kullancscsípés veszélyes lehet. De mit jelent ez pontosan, és hogyan lehet védekezni?
8 film, amiben az intim jeleneteket nem csak eljátszották, tényleg valósak voltak
Robert Pattinson egyik filmjében nem színlelte az intim jelenetet, egy interjúban elárulta, hogy valójában is megtörtént! Ezekben a filmekben a színészek tényleg szeretkeztek...